3. rész

- Elmentem. - jelentette be Harry, ahogy az ajtó csapódott.
- Éreztem. - nyeltem le az ondót.
- Istennő vagy... biztos nem fekszel le velem?
- Nem.  Nem fekszek le veled. Nem vagyok a csajod.
- De azt játszod és szeretkeznünk is kell.
- Megoldottuk.. oké? Most öltözz fel és menny ki, hogy mit akart.- mondtam. Ő kiment és én is követtem a példáját, felöltöztem. A telefonom csörgése kicsit kizökkentett.
 Felvettem.. kár volt. Munka miatt hívtak, kaptam egy gyilkolásra váró illetőt... sose találjátok kit... de nem is mondom meg. " Jó... rendben... Mennyiért? Vállalom. Rendben. Csá." - tettem le a készülékemet. A név ismerős volt, amit a megbízom, mondott. De csak nem akarja valaki az ő halálát, ha meg igen.. akkor mi az oka? Miért akarja azt? Miért kell megölnöm őt. És miért, pont azon a napon.
Nem tudom, de azt igen, hogy itt valami nem stimmel. Ezt ki kell deríteni, ki kell nyomozni, mert nem szokásom, csak úgy ölni. Tudnom kell az okot. Mert álltálába, ha utolsó kérdés lehetőséget, vagy hasonlót adok nekik halál előtt, mindig azt kérdezik, hogy ki az aki a halálukat akarja és miért. A válasszal meg tartozom az mindenkinek jár.
- El kell mennem.- mondtam Harry-nek, aki most lépet be a szoba ajtón.
- Miért kéne?
- Ne kérdezz. Magán ügy. - fogtam meg a táskámat és elindultam az ajtó irányába, de Harry elém lépett.
- Együtt járunk. Jogom van tudni! - erősködött.
- Nah és? Ahoz van jogod, amit kifizetsz.  Az életemet nem fizeted ki, se a szerelememet, a bizalmamat pedig végkép nem. - morogtam az arcába.
- Mennyit kérsz érte?  Tízszeresét, ha már a szopás duplája? Kifizetem! - emelte fel a hangját.
- Mekkora paraszt vagy! Valamit nem kapsz meg soha pénzért! - vágtam az arcába és nyúltam a kilincs után. Ő erősen elkapta a kezem és magához rántott. Az ajkát az enyémre tapasztotta és vadul csókolta azt, engem meg szorított, a testünk össze préselődött, olyan közel voltunk egymáshoz. A kezemből ki esett a táskám. Elakartam lökni, de nem sikerült, hogy büntetésből-e nem tudom, de meg is harapott.
- Ezt akartad te is nem? Ha te vad vagy hát én is. - mondta, kajla vigyorral az arcán, mikor hagyta fellélegezni az ajkamat.
- Ha nem hagyod abba megöllek. - fenyegedtem meg, de a fenyegetés most hasztalan volt.
- Ted! - markolt a seggembe és feljebb húzta a testem. Közben ismét szenvedélyes csókokkal halmozott el. El ismerem, más esetben talán még élvezném is ezt és engednék a csábításnak, de ő csak egy munka semmi több.
Ez a finom illat és az érzéki durvasága majdnem engem is levett a lábamról. De munka közben nem játszadozom, se máskor, ez most lényegtelen.
A testemet elengedtem az izom görcs és megfeszülés határáról. A nyelvemet szabadjára engedtem a szájában az övével játszadozni. Az ő szorítása is gyengült. A heves csók csata után a nyakához közelítettem az ajkammal, magához vonzott a férfias illata. Engedett, szorítása egyre inkább ölelésre váltott át, így megtörténhetett, amire vártam. Ellöktem magamtól és az ajtótól egyben. Fel kaptam a táskámat a földről, majd a férfira irányítottam a tekintettem.
- Bocs Harold, nem érek rá veled játszadozni. - léptem ki az ajtón és nagy léptekkel hagytam el az emeletett, a nappalin körösztül tudtam csak kijutni a házból. De egy újabb akadályba ütköztem. Zayn és egy szőke hajú nő volt a kanapén egymásba mélyedbe, gondolom Malik mennyasszonya.
- Sziasztok. Bocsi, de most siettek. - mondtam a párnak, akik engem mérlegeltek.
- Viszlát Amjer! - hallodtam a fekete hajú bandatag hangját a bejárati ajtó túl oldaláról.
Mit képzel ez a Styles magáról? Letámad? Attól, hogy leszoptam még nem szabad neki mindent meg tenni. Különben is, nem csak nekem hanem Jack-nek is fizetett, így egy szopás még belefér az árba.
De most koncentrálnom kell egy sokkal lényegesebb dologra. Miért kell őt megölnöm. És ki volt a megbízó? Nem ismertem fel a hangot, sem a beszéd stílust.... de kittől tudhatta meg a számom... Meg van, kit kell keresnem... Damon. Kotortam elő a telefonom és tárcsáztam is.
- Szia nagy fiú, el kellene beszélgetnünk. Az új üzletedről.
- Mit akarsz Amjer. Valamit megtudtál?
- Nem, csak akarok.
- Jó. Mennyire ismered London-t?
- Azzal te ne foglalkozz, hova mennyek?
- Oxford Street 68.  Ott várlak fél óra múlva. - tette le a telefont. Hívtam egy taxit és indultam is. Időbe oda értem, ő már várt.
- Szia angyalka. - köszönt Damon és két puszival üdvözölt.
- Szia. Szóval felkerestek, hogy öljek meg valakit... nem tudsz te erről valamit Damon? - kérdeztem rá rögtön a lényegre.
- Ne siessünk annyira. Élvezzük egymás társaságát. - ültetett le maga mellé a díványra.
- Láttom nem értesz. - nyomtam az oldalához egy kést, szerencse, hogy a zsebeim mindig jól felszereltek és, hogy értek az ilyesfajta gyilkoláshoz is.
- Na de Amjer... ezt te sem gondolod komolyan...
- Ne szórakozz Damon...
- Jó. Én hívattalak fel az egyik csicskásommal. - ismerte el, így a kést elvettem az oldalától. El is tettem a játékszerem.
- És miért?
- Túl sok a kérdés és nincs fizetség...
- Ekkora ismeretség távlatából azt hittem megteszel nekem valamit... egy apró szívességet. - suttogtam a szavakat.
- Okos lány vagy te. Tudod, hogy a világunkba semmi nincs ingyen.- ahogy ezt kimondta a zsebéből a sajátomba csúsztattam egy apróságot.
- Utoljára kérdezem meg... ha nem kereshetsz valaki mást.
- Keresnék én, de nem találok ezt te is jól tudod, hogy nálad van az ütő kártya.
- Szóval? - tettem fel a kérdést.
- Mert elvette azt, ami az enyém. A barátnőmet.
- Minden világos. Okos fiú vagy te Damon. Tudtam, hogy megértjük egymást. - nyomtam egy csókot az ajkára.
- Akarlak Amjer.
- Csak szeretnél.  - húztam mosolyra a szám.
- Miért nem fekszel le velem?
- Mert nem illünk egymáshoz. - válaszoltam neki.
- Dehogy nem. Az alvilág ettől olyan tökéletes.
- Damon, ne akard, hogy téged is le vadásszalak. - álltam fel mellőle, nem tetszett neki.
- Mennyit kérsz egy éjszakáért?
- Az életedet.
- Amjer, az igzat.
- Az életedet. - mondtam szemrebbenés nélkül.
- Nem akarhatsz megölni. - mosolyodott el.
- Bárkit megölök Damon, ezt neked is tudnod kéne.
- Tudom.  Felejtsd el, te nem vagy alku képes. - kísért ki az ajtóig. - De ha meggondolnád magad, most már tudod, hogy hol találsz.
-Tudom. Viszlát nagyfiú és még valami, legközelebb ellenőrizd a zsebedet.- adtam át neki egy kokain csomagtt, amit bent elloptam tőle.
- Úgy lesz. Légy démoni! - búcsúzott el tőlem.

2. rész

- Foglalj helyet!- húzta ki nekem a széket.
- Köszönöm. Mit eszünk drágám? - kérdeztem meg mosolyogva. Össze húzta a szemöldökét, majd válaszolt.
- Nem tudom, mit ennél?
- Hm... egy rántott hús és sült krumpli jó lesz.- mikor ezt kimondtam ő és a pincér is furán nézet rám. - Szeretem az egyszerű ételeket.- mondtam ki az igazat.
- Rendben, akkor én is azt eszek. - nézet a pincére, majd mikor elment rám. - Tényleg jól játszol.
- Köszönöm, édesem. - mosolyodtam el.
- Mi után kajáltunk sétálunk egyet. Ott meg kell csókoljalak.- adta a tudatomra.
- Rendben, nem foglak le hányni. - mondtam ki mosolyogva.
- Oké.... te keményebb dió vagy, mint azt gondoltam. Nem tudnál kedvesebb lenni?
- Nézd Harry, nem tehetem meg. Nekem nem lehetnek barátaim, ha észre vennék, hogy nem csak egy munka vagy. Halott lennél. Én túlélő vagyok. Érted? - világosítottam fel.
- Értem, de azért szeretnék veled is el tőltenni időt. Veled és nem a felvett álcáddal. - nézet a szemembe és megfogta a kezem. Ez meglepett, őszinte volt, igazán őszinte.
- Az lehetetlen. - mosolyogtam rá.
- Értem. Hajolj közelebb, mert fényképeznek.- mondta halkan. Meg tettem, közelebb hajoltam hozzá és meg is pusziltam, elmosolyodott.
- Ez mi volt? - kérdezte.
- Ahogy mondtad fényképeznek. - mosolyogtam rá.
- Tényleg csúcs színész vagy. - mondta és jött a pincér a rendelésünkkel.
- Köszönjük. - mondtuk egyszerre mosolyogva.
- Ez a dolgom. Kedves Harry, elárulná hol talált egy ilyen bájos teremtést. - kérdezte a pincér, majd rám nézett.
- Tudja, egyszer készített velem riportot. - mondta Harry és megfogta a kezem.
- Vigyázzon rá. Ön meg próbálja elviselni. - kacsintott.
- Igyekszem. - mosolyogtam rá.
- Jó étvágyat! - sétált el.
- Tanulhatok tőled, nagyon jó színész vagy. - mondta Harry.
- Köszönöm. Igyekszem. - kezdtem neki az ebédemnek. Ő is így tett. Miután végeztünk kézen fogva sétáltunk ki az étteremből. Rengeteg képet készítettek rólunk. Harry szorosan magához ölelt én meg megcsókoltam. Nem nagyon érdekelte, hogy színészkedtünk, mert szenvedélyesen csókolt vissza, a nyelvét is átcsúsztatta az ajkaim közt...
- Hm...- mondta, mikor szét váltak az ajkaink.
- Haladjunk a kocsihoz. - ajánlottam fel egy tervet. Amit véghez is vittünk.
- Megcsókoltál. - mondta a kocsiba.
- Igen.
- Jó volt.
- Ne bízd el magad ez a munkám.- figyelmeztettem.
- Tudom, de a csók egy érzelmes dolog, szóval.... valamit érezned kellet.
- Azt éreztem, hogy fényképeznek. - mondtam.
- Nem érem el soha, hogy belém szeres mi?
- Nem.
- És ha én beléd szeretek?
- Akkor egy veszélyes játékot játszol Harold. Most vigyél haza! - kértem meg.
- Jó, de előtte be mutatlak a bandának.
- Jó.... - sóhajtottam fel. A limuzin elindult. Harry egész úton kérdezgetett, de nem nagyon válaszoltam rá, mikor elbambultam hirtelen megcsókolt. - Mit csinálsz???-  löktem el magamtól és letöröltem a csókját.
- Nem figyeltél.
- Attól nem kell csókolgatni.- mordultam rá.
- Megérkeztünk. - szállt ki a kocsiból. Bementünk egy hatalmas házba, egy villába. Bent két srác volt. Az egyik rögtön felfigyelt rám.
- Oha...Ő ki Harry? - kérdezte az imént említett fekete hajú. - Nézd...- súgta oda a másiknak.
- Zayn, eresz. - mondta neki a sapkás.
- Ő itt Amanda, a barátnőm. De hívjátok csak Amjer-nek. - fogta meg a kezem Harry, és megpuszilt.
- A barátnőd? - nézet rá a Zayn nevű fickó.
- Igen. Amanda, bemutatom neked Zayn Malik-ot és Liam Payne-t. A másik két fiú nincs itt. Hol vannak? - nézett a barátaira.
- Niall, csajozik. Lou pedig Elenor-al van. - mondta Liam.
- Örvendek fiúk. -mosolyogtam rájuk.
- Én is. - jött közelebb Zayn. Kimondottan helyes. De koncentráljunk a munkára. - Adhatok puszit? - nézet rám.
- Ő...persze. - mondtam nem igazán tudom, mit kell tenni ilyen helyzetbe oda jött és megpuszilt. Harry bosszúsan nézett.
- Hé.. nyugi nem lopom el, hamarosan házasodom. - vigyorgott Zayn.
- Szerintem én most megyek fel hívom Soffy-t.  - szólalt meg Liam.
- Szia. - köszöntem el. - a példámat a két fiú is követte.
- Hol islerketettek meg? - kérdezte Zayn. Harry-vel mindketten beszélni kezdtünk, de végül ő adta elő a kamu sztorit.
- Riportot készített velem az utcán és elhívtam randizni. Egy hete randizunk, de gondoltam nektek is meg kell ismerni.
- Újság író vagy... veszélyes. - vigyorgott Zayn.
- Nem annyira. Lehetnék bérgyilkos is. - mosolyogtam rá. Harry hirtelen oda kapta a fejét.
- Nem te egy angyal lehetsz. - húzta kisfiús mosolyra az ajkát a fekete kreol bőrű srác.
- Na jó... Le szállhatsz a  drágámról.- ölelte át a derekamat Harry. Én oda fordultam és megcsókoltam, szerintem nem tudta hova tenni, mivel nem mert hirtelen visszacsókolni, de aztán nyelvével játszadozni is kezdet a számba.. meg kell mondani nem volt rossz. Ha ilyen a csókja... milyen az ágyba?
- Nyugi, nem veszem el... Perrie-t veszem el. - mondta Zayn, mikor szét váltunk a "pasimmal".
- De ha így folytatod, az oltár előtt hajtasz a szerelmemre. - mordult fel a göndörke.
- Hé... nyugi. Zayn-nek van csaja és neked is. - haraptam az ajkába.
- Hm...
- Menjetek szobára.- reagált rá Zayn is.
- Megyünk is. - fogtam meg Harry kezét.
- Gyere utánam, vette át a vezetést, majd mikor felmentünk a szobájába... - Ez mi volt? Tán nem csak féltékenyé akarod tenni?- vont kérdőre.
- Harry, hányszor mondjam el, hogy egy munka vagy. Egy barátnőt játszok és kell majd egy ok, hogy miért mentünk szét. Te felbírod hozni, hogy mindenkivel kikezdek. Ennyi. - adtam elő gyorsan.
- Szóval esélyem sincs arra, hogy magam mellett tartsalak. - jegyezte meg.
- Nincs annyi pénz.
- Értem. Mi van ha belém szeretsz?- mosolygott.
- Álmodozol Styles.
- Azt csak szabad.
- Szabad, de nem érdemes.
- És ha én szeretek beléd?
- Megöllek. - mondtam ki szemrebbenés nélkül.
- Csináltál már olyat? - nézett rám.
- Túl sok a kérdés.  Vetkőzz! - parancsoltam rá.
- Mi?
- Vetkőzz le alsógatyára! - mondtam el a parancsot.
- Te most le fogsz szopni?
- Harold! Ne én vegyem le a ruháid. - ahogy ismételten rá szóltam megtette. Én is levetkőztem. Melltartó és bugyi maradt rajtam.
- Szexi...- mért végig és láttam, ahogy a férfiasságának egyre szűkebb a boxer.
- Nem kérdeztem. Most kezd el nyögni.
- Mi?
- Szexelünk nem? - néztem rá teljesen komolyan.
- Kezdesz megijeszteni.
- Csináld!
- Ahh...ah...- hagyták el a száját a sóhajok, én is nyögéseket hallattam, a megtévesztés érdekében.
- Áruld el az igazi neved. Hogy tudjam kit dugok meg. - mondta halkan az "aktusunk közben".
- Amanda.
- Milyen?
- Titok. -térdeltem le. - Vedd elő!
- Mi??? Te most szórakozol velem?
- Harry, befog nyitni Zayn és muszáj a számba lennie. - néztem fel rá.
- Oké... ingyen van?
- Igen. Bónusz. Na csináld! - kisfiút játszót, így lehúztam a boxerét és szopni kezdtem. Rögtön tövig bekaptam. Utána mindig váltottam a tempón, a kezemmel rá segítettem. Közben a pasim nyögött és egyre keményedett, a számba élvezett.... Zayn benyitott.
- Baszd meg!!! - mondta az ajtóból és becsukta gyorsan.

1.rész

A bepakolással már végeztem.
Már csak indulnom kell a garzon lakásból, fel a repülő térre és Los Angeles-ből át repülni Londonba. Edward szerint egy híresség fog rám várni, Amjer felirattal, hát jó legyen. Megfogtam Diablot és az ingóságaimat, majd kiléptem a házam ajtaján, bezártam azt és elindultam a reptérre. Persze csúcs forgalomba kellet mennem.
Az utat fizetik, semmi gondom nem lesz, mert eltartanak és még pénzt is kapok a szolgáltatásaimért.
 A repülő téren átvilágítottak, szerencse, hogy nem volt nálam semmi, a szükséges kellékeimet Edward leszervezte, hogy Londonba meg kapjam.  Gondolok fegyverekre és egyéb eszközökre. Mikor felszálltam a gépre és elfoglaltam a helyem meglepődve tapasztaltam, hogy tényleg az első osztályon utazok és a környékemen üllő fickó engem bámul.
- Segíthetek? - néztem rá.
- Nem tudom észre venni, hogy maga magányos. Ha gondolja megszépíthetnénk az utazást. - az ajkába harapott.
- Nézze uram én tudom, hogy  maga egy színész és most azt hiszi bárkit megkaphat. De közlöm, hogy engem nem fog. - játszódtam el a jó nevelt nőszemélyt.
- Igazán? Hagy mutatkozzak be...Robert Pattinshon. Egy vagyonos film színész. - adta a tudatomra azt amit eddig is tudtam.
- Jó... Hagy mutatkozzak be. Amanda, egy énekes barátnője. - még szerencse, hogy elolvastam, mit kell tudnom magamról, vagyis arról, akit el kell játszanom.
- Ki az a szerencsés? - kérdezte.
- Erre nem válaszolhatok, mivel még titokban tartjuk.
- Azt is mondhatná, hogy kurva... jobban hihető. - nyalta meg a száját.
- Nézze Robert, én nem fekszek le idegenekkel. - tagoltam el neki a mondatot.
- Már be mutatkoztam.
- Uram, ha tovább folytatja, hívom a pilótát. - néztem rá.
- Jó, jó. Nyugalom csak vicceltem. Nem szeretném megbántani vagy megsérteni magát. Mi a foglalkozása Amanda?- váltott témát, ami szintén kényes téma.
- Újságíró vagyok. - füllentettem.
- Oh... szóval ír rólam egy szaftos cikket, hogy kiéhezett Robert Pattinshon?
- Gondoltam rá, de nem hinném, hogy a film ajánlóba feltétlen ezt kellene írnom. - néztem rá.
- Igaz, maga rendes hölgy. Ha nem baj akkor én zenét hallgatok. - vette elő a fülesét.
- Csak nyugodtan. Vettem elő a kézi poggyászból egy könyvet és olvasni kezdtem. Romantikus regény volt, legalább tudjam, mi a szerelem, ha nem élem át...
Az utazás további részébe nem beszéltünk, mikor le szállásra került sor, akkor sem csak további jó utat kívántunk a másiknak és ennyi.
A reptéren egy régi kuncsaftommal találkoztam. Damon, aki az apja vagyonát örökölte és a vállalatát is vele. Na meg engem...
- Szia.... - kajlán vigyorgott és kacsintott is Damon.
- Szia Damon! Régen hívtál.... - néztem rá.
- Ó Amjer... infláció van.
- Rajtam spórolsz? - néztem rá.
- Nem. Csak most más féle bizniszbe szálltam be.. ha érted mire gondolok és ott sok kollegináddal találkozom. - ismerte el. Magyarul drog csempészet vagy árulás.  Szűrtem le a lényeget.
- És mond ők is olyan jók?
- A nyomodba sem érnek.. szóval, ha ráérsz kitudlak fizetni. - lépet közelebb és próbálta szexisen elmondani. Nem jött össze.
- Damon, ne haragudj, de én már nem dolgozom. - füllentettem, mert egy idősebb nő nagyon figyelt minket.
- Áh.... majd hívlak. Légy méz édes Amjer. - puszilt meg.
- Viszlát...! - intettem utána. Kerestem azt aki a repülő téren fog várni... hát nem örültem neki.
- Szia, te vagy Amjer? - nézet rám a pasas.
- Én. - válaszoltam.
 - Jackson vagyok, de hívj csak Jack-nek, megengedem.  Hozom a csomagod. - fogta meg a bőröndömet.
- Kösz. - préseltem ki magamból.
- Nem vagy túl kedves. - jegyezte meg. Közben be szálltunk a kocsiba.
- Lehet.
- Nem értem, miért vagy ennyire híres a szakmádban. - kezdeményezett egy beszélgetést.
- Én sem értem, hogy téged ez miért érdekel.- válaszoltam.
- Azért, mert itt én vagyok a  főnök. Én szerzem neked a munkát és az én házamba laksz. Én adok minden szükséges dolgot.
- Te vagy a megbízom. - foglaltam össze.
- Úgy van.  Most a házamba megyünk.
- Rendben.  Lesz külön szobám? - néztem rá.
- Nézd Amjer, én nem mulatozom veled. Csak a munkáltatód vagyok. Nem tudom Edward-nál mi a szokás, de nálam ez.
- Edward-ról, inkább ne beszéljünk... - mondtam. Igaz engem egyszer sem kényszerített semmi mocskosságra, de az igazi kurváit igen. Minden fizetéskor, az irodába keféltek. Szerencsére tőlem fél. Jól bánok a fegyverrel és nekem van eszem is.
- Rendben.  Itt vagyunk. - kanyarodott be egy hatalmas ház udvarába.
- Azt nem mondták, hogy egy palotába fogok lakni.- jegyeztem meg.
- Nyilván nem kérdezted, egyébként ha Harry Styles barátnőjét kell játszanod, akkor kell egy jó kégli.
- Igaz.
- Ha kérdezik az inasod vagy testőröd vagy sofőröd vagyok.- mondta... jól felkészült.
- Rendben.- szálltam ki a kocsiból. Ő is kiszállt és segített bevinni a csomagom.
- Hűha... - néztem körbe, mikor kinyitotta az ajtót. Ez nem semmi.
- Tudom. A szobád, fent van az emeleten nyugati irányba a harmadik szoba. Ő pedig, ne próbáljon be piszkolni. - nézet a macskára.
- Nyugi, szoba tiszta. - vettem át a ketrecét és indultam felfelé.
Ő eltűnt.
Kipakoltam és elindultam körbe járni ezt a hatalmas épületet. Összesen 12 szobával, 6 fürdőszobával találkoztam, persze egy konyha volt és volt 3 erkély, egy hatalmas nappali, 2 dolgozó szoba és egy hatalmas kert, ahol találtam rá Jack-re.
 - Körül néztem ha nem gond. - léptem elé.
- Nem gond.- mondta. - Van megfelelő ruhád, mert fél óra és itt lesz a pasid. - mondta.
- Megnyugtatlak van ruhám. Egyébként neked van családod? - néztem rá.
- Erről ne beszéljünk. Menj öltözz!- mordult rám. Ott hagytam és átöltöztem. Diablo már elfoglalta az ablak párkányt.  Az említett pasas meg is jött.
- Hello, hol van Amjer? - kérdezte Jack-től.
- Szia, a barátnőd, még nincs kész, de hívd te is Amanda-nak.
- Jó, mi az igazi neve? - kérdezte a fürtös.
- Kérdezd meg tőle.
- Itt vagyok. - léptem ki az ajtón a kertbe.
- Nem tudtam, hogy ilyen szép vagy.
- Köszi. Hozzá kell szoknod, mert a barátnődet kell játszanom. - mondtam.
- Mindig ilyen hivatalos vagy? - nézet rám. Hirtelen Jack is oda kapta a fejét.
- Lehet. Majd ha nyilvánosság előtt leszünk nem leszek ilyen. - válaszoltam.
- Oké, tudod a dolgod? Amanda Clear vagy. Egy újság író. Egy riport után hívtalak el randizni és egy hete randizgattunk, de idáig csak a te házadba voltunk. - mondta. Rá néztem Jack-re, ő úgy csinált mintha nem figyelne...de tudom, hogy figyelt.
- Oké Harry, legyen,de sokba fog ez neked kerülni. -mondtam.
- Tudom, de kell valaki az esküvőre és csak három hónapról van szó. Ennyit kibirok anyagilag. - nézett rám.
- Jó.
- Ma elmegyünk egy étterembe ebédelni. Öltözz fel szépen. Te pedig Jackson, ne hagyd, hogy most másokkal foglalkozzon. - nézet rá. Jack rám nézett és bólintott a göndörkének.
- Meg lesz. Harry az első hetet most kell kifizetned. - nézet a srácra. Én megfordultam és bementem. Ismét át kellett öltöznöm. Felkötöttem a hajam, tettem fel sminket és felvettem egy sötétkék ruhát. Utána vissza kimentem. Harry és Jack is rám nézet.
- Jó lesz. - állapította meg Harry. A spanyol férfi nem szólt semmit, csak végig mért.
- Rendben. Mehetünk. - mondtam neki.
- Jó. Viszlát Jackson és köszönöm. - fogtak kezet.
- Megfizeted Harold. Jó szórakozást! - köszönt el tőlünk én Harry oldalán kisétáltam a villa kertjéből. Beültünk egy limuzinba és elindultunk.
- Mesélj magadról Amjer. - kérlelt Harry.
- Mit szeretnél hallani? - néztem rá.
- Meg kell, hogy ismerjelek. A barátnőm vagy. -nézet a szemembe.
- Az ál barátnőd. - javítottam ki.
- Igaz, de tudnom kell rólad valamit. Mi az igazi munkád?
- Hostes és maffia tag. - mondtam ki egyszerűen.
- Most komolyan, mi vagy hétköznapokba?
- Nincs hétköznapi életem. Nekem nincs családom. Nincsenek barátaim. Csak kollégáim. Nincs senki az életemben. A munkám az életem. A hostes munka, a lopás és gyilkolás. - mondtam ki egyszerűen.
- Szóval... nem jársz egyetemre se?
- Nem.
- Értem. De akkor mit teszel ha kiöregszel?
- Ez legyen az én dolgom.
- Le is kell feküdnöd a megbízóiddal? - tett fel egy személyes kérdést.
- Nem. Max leszopom őket. - mondtam ki egyszerűen. - De az dupla gázsi.
- Oh...engem is leszopnál?
- Dupla gázsi. - ismételtem el szemrebbenés nélkül.
- Tudod, ha nem tudnám, hogy mi a munkád, akkor egy angyalnak gondolnálak... megtévesztő az arcod, a sminket, az öltözéked. De nem láttalak mosolyogni. Nem lépsz ki a távolság tartásból, pedig csókolóznunk, ölelkeznünk kell majd és fel kell szabadulnod.  - tartotta meg az első szent beszédét.
- Nézd, nekem te csak egy munka vagy. Semmi több. Lefeküdni nem fogok veled, bármennyit fizetsz is. Nem jó pofizok veled bármikor, csak nyilvánosság előtt, család előtt, barátaid előtt, de máshol nem. De mikor kell rendesen teszem. Világos? - magyaráztam el neki.
- Egy munka... - jegyezte meg halkan.
- Te is mesélhetsz magadról.
- Nem érdekelne.
- Kérlek!
- Megérkeztünk. -nézet ki az ablakon és már szállt is ki. Utána indultam. Volt aki rögtön elő kapott egy mobilt és képeket csinált, más oda jött és kérdezgette, de megfogta a kezem és besétáltunk az étterembe, én mosolyogtam és ő is. Az ajtóba megpusziltam.Egy mosolyra húzta a száját, majd mikor beértünk a lefoglalt asztalhoz siettünk.