15. rész

- Leszarom, mit mondtál neki érted Damon, leszarom, hogy megakarsz ölni. Az sem érdekel, hogy kurva volt! Nem érdekel, hogy mi volt közte és Harry között. Sőt még az esküvő sem érdekel már, meg mondtam, hogy nem veszem el Perriet, mert nem szeretem. Nyugodtan tiéd lehet a gyerekeddel együtt. Csak segíts megtalálni Amandát. Kérlek! - fakadtam ki.
- Oké Zayn, de komolyan képes lennél mindent eldobni miatta?
- Igen.
- Na jó... én fizettem neki, hogy a csajom legyen, tehát nem hagyhatok ki a keresésből. Én is szeretem! - szált be a fürtös a vitába.
- Jól van. De ezzel nem érünk el semmit. Bízzátok rám és Jack-re, mi jobban tapasztaltak vagyunk a piszkos ügyekbe, mint ti sztárocskák... - nézet ránk Damon megvető és szánalmas tekintettel.
- Megegyeztünk. - vágtuk rá egyszerre Harolddal.
- Rendben, de akkor nem veszed el Perriet?
- Nem, hisz mondtam már, hogy nem szeretem.
- Jó. De ha átversz tényleg megöletlek. - fenyegetőzött.
- Ugyan kivel? Amanda is elment a helyet, hogy megölt volna. - néztem rá szánalommal.
- Válogasd meg a szavaid, ha velem beszélsz kis csíra!- emelte fel a hangját.
- Verekedni akarsz? - néztem rá.
- Meg tenném, de nem ölhetlek meg... így nem lehet.
- Én is erre fognám..
- Befejezni! - szólt közbe Jack. - Komolyan, mint két kakas. Nem értem miért nem arra koncentrálunk, hogy megtaláljuk. Elvégre mind tudjuk, hogy profi. Mindenben... az eltünésben is, így nem lesz könnyű dolgunk. Egyáltalán van valami használható nyom?
- Nincs... - mondta csalódottan Harry.
- Mindjárt gondoltam. Ti meg itt ölitek egymást... csodálkoztok, hogy el ment... - oktatott ki minket Jack, Amanda itteni inasa, pontosabban a munkáltatója, akit legalább annyira felültetett, mint minket. Csak tudnám az okát, hogy miért tette..  Miért nem maradt velem...
- Bocsánat. - mondtam teljesen őszintén.
- Hát minimum... na de ássuk bele magunkat a munkába. Harold, te beszélj azzal a nővel, ki felvette az újsághoz dolgozni, hogy tényleg legyen állása. Zayn, te beszélsz az összes taxi állomással. Damon, tied a piszkos ügyletek. Én pedig meg nézem, hogy van e kamerás felvétel róla.
- Az nem titkos? - kérdezett rá Harry.
- De, de gyenge a biztonsági rendszer, nekünk meg kell az infó.
- Megbeszéltük. - értettünk egyet először mind a négyen, majd mentünk a dolgunkra.

- Elnézést!- jött oda hozzám egy fiatal lány, pont mikor a fogamba akadt alma darabot próbáltam kiszedni... elég kellemetlen szituáció.
- Igen? - néztem rá.
- Te nem Harry Stayles barátnője vagy?
- Voltam. - válaszoltam egyszerűen, majd menni akartam a dolgomra, de nem engedte.
- Hogy hogy?
- Mi hogy hogy? - néztem rá, most én érdeklődve.
- Hogy hogy, csak voltál? Miért mentettek szét? És miért vagy itt az egyetemen, ha már újságíró voltál... és az ő barátnője? - nyomta meg az ő-t.... nagy levegőt vettem, majd válaszoltam sorban a kérdéseire.
- Elszöktem tőle, nem szerettem és átvertem. A szívem jégből van. És azért vagyok itt, mert szeretnék új életet kezdeni egy rendes állással. Több kérdés?
- Igen. Jól csókol? Nem szereted? Miért lennél jég szívű? - kár volt kérdeznem..
- Tényleg tudni akarod? - vontam fel a szemöldököm.
- Igen. - mondta vidám mosollyal és határozottsággal az arcán.
- Rendben... Jól csókol, de az egyik bandatag még nála is jobban. Az ő csókja szenvedélyes és tüzes, tele érzelemmel, de én ezeket nem tudtam viszonozni. Nem szeretem, csak eljátszottam a tökéletes barátnőt, de max csak barátként tudtam rá nézni... tudod kellett a munkámhoz, de nem voltam elég erős hogy végig csináljam a kijelölt feladatot és így eljöttem. A jégszívem pedig azért van, mert nem vagyok képes szeretni, még nem.... és ezen dolgozom. Remélem kielégítő választ kaptál.
- Igen... és sajnálom. Egyébként Abby vagyok.
- Én Amanda, de ezt már tudod.
- Igen. Még lehet kérdésem.
- Van más választásom Abby? - néztem rá.
- Nincs.
- Gondoltam. Legyen.
- Ki volt az a másik banda tag?
- Zayn.
- Oh.... neki nem...
- De, neki menny asszonya van.... a másik énekes Perrie és ha haragszol ha nem nem szeretnék többet mondani.
- Rendben. Köszönöm.. nem bánod, ha elmesélem a barátaimnak?
- Ilyet nem szokás megkérdezni... de igen nagyon bánnám és nagyon pipa lennék rád, még az is lehet hogy bántanálak. - mondtam érzelem mentes arccal.
- Csak vicceltem...... - mondta zavarában.
- Én is, de kérlek tényleg ne mond el, mert nekem még származhatna problémám ebből. - kértem meg őszinte tekintettel.
- Rendben van. Köszönöm.
- Én is Abby. - mondtam mosolyogva, majd elbúcsúztunk egymástól. Én siettem órára és gondolom ő is a dolgára. Egy átlagos reggel az átlagos életemben....