Megértettem a lehetetlent, már nem annyira lázadok. Képes vagyok normális hangszínt megütni a megbízómmal, anélkül, hogy rám mászna és hogy undorodva néznék magamra.
Nem szabadna, de úgy érzem barátra találtam a híres énekes személyében, Jackben is. Egyre több időd töltök a bandatagok barátnőivel, és az életem is kezd normálisra hasonlítani.
Dolgozok egy divat cégnél, van egy barátom, vannak barátaim... csak egy a bökkenő, hogy az egész egy hatalmas hazugság.
Egyre jobban átlátom a helyzetet, ami Perrie Edwards körül zajlik. Nem tudom, hogy ő vagy én vagyok a szánalmasabb... az én életem is mocskos és hazug... de az övé sem makulátlan... ő becsapja azt is ki szereti, én legalább nyíltan hazudok a világomnak.
Legalább már csak két hónapig kell ezt a helyzetet valahogy fenn tartanom és álcáznom, utána már teljesen mindegy lesz... Hop... jött egy SMS.
"Kérlek siess, az étterembe, ahol először találkoztunk. Harry"- olvastam a sorokat. Gyorsan ledobtam a telefont az ágyra és megindultam a reggeli rendbe tétel irányába.. fürdő.
- Jack, nekem mennem kell.
- Szóltam le a lépcsőről, a fürdőszobába menet.
- Rendben.. Hova mész? Veled menjek?
- Harry-vel találkozom és nem hiszem, hogy jönnöd kellene. - mondtam a végét kicsit bizonytalanul.
- Rendben, de ne felejtsd el mit ígértél nekem. - kacsintott.
- Mit?
- Hogy, nem szeretsz bele.
- Ettől ne aggódj. Mást szeretek.. - szóltam el véletlen magam.
- Kit?- kerekedtek el a szemei.
- A munkám. - mosolyogtam rá, majd be mentem az említett helyiségbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm! :)