- Mi az szépségem? - kérdeztem meg a fekete macskát, aki rögtön dorombolásba kezdett. Simogattam még egy darabig, utána erőt vettem magamon és felkeltem. Felöltöztem és rendbe tettem magam. Lementem a napaliba, ahol Jack-be ütköztem.
- Jó reggelt! - köszönt mosolyogva... biztos jó napja van.
- Neked is! - mosolyogtam vissza rá.
- Harry hívott, hogy ma jelenésetek van együtt.
- Szuper... - ahogy kimondtam kérdőn nézett rám. Sóhajtottam. - Alig várom, hogy találkozzak a szerelmemmel. - mondtam "izgatottan".
- Ez nem volt túl meggyőző, remélem máskor jobban alakítasz.
- Haha… kösz. – mondtam iróniával fűszerezve.
- Komolyan, mit tett az a szerencsétlen ficsúr? – kérdezte Jack.
- Meg akart baszni. – hagyták el a kemény szavak a szám.
- Hogy beszélhetsz ilyen mocskosul?
- Ilyenné tett az élet, lehet reklamálni, de nem érdemes.
- Ugyan, Amanda. Mi történt, hogy ilyen lettél?
- Nem tartozik rád! – mordultam fel.
- Lehet, de ha nem válaszolsz, kirúglak!
- Ted, találtam másik munkát.
- Jó, nézd. Sajnálom, de nem normális, hogy egy fiatal lány, így viselkedjen, ilyenné válljon és ilyen területen dolgozzon. – kezdte el a szent beszéd megtartását.
- Én is tudom. Elhiheted, hogy nem ezt akartam csinálni, nem ez volt az álmom, de ezt dobta a gép. Itt kell helyt állnom. Bármi áron. – hangsúlyoztam ki az utolsó mondatot.
- És a szüleid?
- Ez végkép nem rád tartozik!
- Amanda, az istenit! Hogy lehetsz ilyen makacs! Nézd már meg, itt ugrálok neked, a kedvedbe járok, igyekszem megértő lenni, szóval tegyél meg egy szívességet és válaszolj! – felemelte a hangját és ez igencsak meglepet, szinte már kiabált.
- Meghaltak. – hunytam le a szemem és válaszoltam a kérdésére.
- Sajnálom. – nyelt, az arca megfeszült.
- Én is. – csordult ki egy könny a szememből.
- Sziasztok! – törte meg a csendet a megérkezett pasi. Jack, felkelt a kanapéról és elé állt.
- Hogy képzelted?- vonta kérdőre a fürtöst, én letöröltem a könnyeim.
- Hagyd Jack, majd úgy is megfizet. Hozom a táskám és mehetünk. – vettem hivatalosra a figurát.
- Még egyszer rá mászol Stlyes, meg mutatom, hogy milyen, ha mérges leszek. – adta tudatára.
- Itt mindenki phszihopata? – kérdezte a sztár. Berohantam a táskámért, egy pillantást vetettem a tükörre, majd kimentem.
- Remélem mindenki épségben van. – néztem a fiúkra.
- Aggódsz értem?- csillant meg a remény Harold szemébe.
- Csak a pénzemért.
- Szívtelen vagy. – sztárocska vissza vág… szánalmas.
- Ne feled, ha egy ujjal is… Halott vagy! – szólt utánunk Jack.
- Így is. Csá Jacky fiú. - fogta meg a derekam, majd beöltünk a kocsiba.
Ismét a fiúk lakása felé vettük az irányt. Közben azon gondolkoztam, hogy ki lehet az a lány, akiért még Damon is képes harcolni, és ilyen igazán véres bosszút forralni. Bár tudnám, bár megérteném mind ezt… talán a szerelem tényleg egy háború… Egy igazán véres és szennytől teljes háború.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm! :)