1.rész

A bepakolással már végeztem.
Már csak indulnom kell a garzon lakásból, fel a repülő térre és Los Angeles-ből át repülni Londonba. Edward szerint egy híresség fog rám várni, Amjer felirattal, hát jó legyen. Megfogtam Diablot és az ingóságaimat, majd kiléptem a házam ajtaján, bezártam azt és elindultam a reptérre. Persze csúcs forgalomba kellet mennem.
Az utat fizetik, semmi gondom nem lesz, mert eltartanak és még pénzt is kapok a szolgáltatásaimért.
 A repülő téren átvilágítottak, szerencse, hogy nem volt nálam semmi, a szükséges kellékeimet Edward leszervezte, hogy Londonba meg kapjam.  Gondolok fegyverekre és egyéb eszközökre. Mikor felszálltam a gépre és elfoglaltam a helyem meglepődve tapasztaltam, hogy tényleg az első osztályon utazok és a környékemen üllő fickó engem bámul.
- Segíthetek? - néztem rá.
- Nem tudom észre venni, hogy maga magányos. Ha gondolja megszépíthetnénk az utazást. - az ajkába harapott.
- Nézze uram én tudom, hogy  maga egy színész és most azt hiszi bárkit megkaphat. De közlöm, hogy engem nem fog. - játszódtam el a jó nevelt nőszemélyt.
- Igazán? Hagy mutatkozzak be...Robert Pattinshon. Egy vagyonos film színész. - adta a tudatomra azt amit eddig is tudtam.
- Jó... Hagy mutatkozzak be. Amanda, egy énekes barátnője. - még szerencse, hogy elolvastam, mit kell tudnom magamról, vagyis arról, akit el kell játszanom.
- Ki az a szerencsés? - kérdezte.
- Erre nem válaszolhatok, mivel még titokban tartjuk.
- Azt is mondhatná, hogy kurva... jobban hihető. - nyalta meg a száját.
- Nézze Robert, én nem fekszek le idegenekkel. - tagoltam el neki a mondatot.
- Már be mutatkoztam.
- Uram, ha tovább folytatja, hívom a pilótát. - néztem rá.
- Jó, jó. Nyugalom csak vicceltem. Nem szeretném megbántani vagy megsérteni magát. Mi a foglalkozása Amanda?- váltott témát, ami szintén kényes téma.
- Újságíró vagyok. - füllentettem.
- Oh... szóval ír rólam egy szaftos cikket, hogy kiéhezett Robert Pattinshon?
- Gondoltam rá, de nem hinném, hogy a film ajánlóba feltétlen ezt kellene írnom. - néztem rá.
- Igaz, maga rendes hölgy. Ha nem baj akkor én zenét hallgatok. - vette elő a fülesét.
- Csak nyugodtan. Vettem elő a kézi poggyászból egy könyvet és olvasni kezdtem. Romantikus regény volt, legalább tudjam, mi a szerelem, ha nem élem át...
Az utazás további részébe nem beszéltünk, mikor le szállásra került sor, akkor sem csak további jó utat kívántunk a másiknak és ennyi.
A reptéren egy régi kuncsaftommal találkoztam. Damon, aki az apja vagyonát örökölte és a vállalatát is vele. Na meg engem...
- Szia.... - kajlán vigyorgott és kacsintott is Damon.
- Szia Damon! Régen hívtál.... - néztem rá.
- Ó Amjer... infláció van.
- Rajtam spórolsz? - néztem rá.
- Nem. Csak most más féle bizniszbe szálltam be.. ha érted mire gondolok és ott sok kollegináddal találkozom. - ismerte el. Magyarul drog csempészet vagy árulás.  Szűrtem le a lényeget.
- És mond ők is olyan jók?
- A nyomodba sem érnek.. szóval, ha ráérsz kitudlak fizetni. - lépet közelebb és próbálta szexisen elmondani. Nem jött össze.
- Damon, ne haragudj, de én már nem dolgozom. - füllentettem, mert egy idősebb nő nagyon figyelt minket.
- Áh.... majd hívlak. Légy méz édes Amjer. - puszilt meg.
- Viszlát...! - intettem utána. Kerestem azt aki a repülő téren fog várni... hát nem örültem neki.
- Szia, te vagy Amjer? - nézet rám a pasas.
- Én. - válaszoltam.
 - Jackson vagyok, de hívj csak Jack-nek, megengedem.  Hozom a csomagod. - fogta meg a bőröndömet.
- Kösz. - préseltem ki magamból.
- Nem vagy túl kedves. - jegyezte meg. Közben be szálltunk a kocsiba.
- Lehet.
- Nem értem, miért vagy ennyire híres a szakmádban. - kezdeményezett egy beszélgetést.
- Én sem értem, hogy téged ez miért érdekel.- válaszoltam.
- Azért, mert itt én vagyok a  főnök. Én szerzem neked a munkát és az én házamba laksz. Én adok minden szükséges dolgot.
- Te vagy a megbízom. - foglaltam össze.
- Úgy van.  Most a házamba megyünk.
- Rendben.  Lesz külön szobám? - néztem rá.
- Nézd Amjer, én nem mulatozom veled. Csak a munkáltatód vagyok. Nem tudom Edward-nál mi a szokás, de nálam ez.
- Edward-ról, inkább ne beszéljünk... - mondtam. Igaz engem egyszer sem kényszerített semmi mocskosságra, de az igazi kurváit igen. Minden fizetéskor, az irodába keféltek. Szerencsére tőlem fél. Jól bánok a fegyverrel és nekem van eszem is.
- Rendben.  Itt vagyunk. - kanyarodott be egy hatalmas ház udvarába.
- Azt nem mondták, hogy egy palotába fogok lakni.- jegyeztem meg.
- Nyilván nem kérdezted, egyébként ha Harry Styles barátnőjét kell játszanod, akkor kell egy jó kégli.
- Igaz.
- Ha kérdezik az inasod vagy testőröd vagy sofőröd vagyok.- mondta... jól felkészült.
- Rendben.- szálltam ki a kocsiból. Ő is kiszállt és segített bevinni a csomagom.
- Hűha... - néztem körbe, mikor kinyitotta az ajtót. Ez nem semmi.
- Tudom. A szobád, fent van az emeleten nyugati irányba a harmadik szoba. Ő pedig, ne próbáljon be piszkolni. - nézet a macskára.
- Nyugi, szoba tiszta. - vettem át a ketrecét és indultam felfelé.
Ő eltűnt.
Kipakoltam és elindultam körbe járni ezt a hatalmas épületet. Összesen 12 szobával, 6 fürdőszobával találkoztam, persze egy konyha volt és volt 3 erkély, egy hatalmas nappali, 2 dolgozó szoba és egy hatalmas kert, ahol találtam rá Jack-re.
 - Körül néztem ha nem gond. - léptem elé.
- Nem gond.- mondta. - Van megfelelő ruhád, mert fél óra és itt lesz a pasid. - mondta.
- Megnyugtatlak van ruhám. Egyébként neked van családod? - néztem rá.
- Erről ne beszéljünk. Menj öltözz!- mordult rám. Ott hagytam és átöltöztem. Diablo már elfoglalta az ablak párkányt.  Az említett pasas meg is jött.
- Hello, hol van Amjer? - kérdezte Jack-től.
- Szia, a barátnőd, még nincs kész, de hívd te is Amanda-nak.
- Jó, mi az igazi neve? - kérdezte a fürtös.
- Kérdezd meg tőle.
- Itt vagyok. - léptem ki az ajtón a kertbe.
- Nem tudtam, hogy ilyen szép vagy.
- Köszi. Hozzá kell szoknod, mert a barátnődet kell játszanom. - mondtam.
- Mindig ilyen hivatalos vagy? - nézet rám. Hirtelen Jack is oda kapta a fejét.
- Lehet. Majd ha nyilvánosság előtt leszünk nem leszek ilyen. - válaszoltam.
- Oké, tudod a dolgod? Amanda Clear vagy. Egy újság író. Egy riport után hívtalak el randizni és egy hete randizgattunk, de idáig csak a te házadba voltunk. - mondta. Rá néztem Jack-re, ő úgy csinált mintha nem figyelne...de tudom, hogy figyelt.
- Oké Harry, legyen,de sokba fog ez neked kerülni. -mondtam.
- Tudom, de kell valaki az esküvőre és csak három hónapról van szó. Ennyit kibirok anyagilag. - nézett rám.
- Jó.
- Ma elmegyünk egy étterembe ebédelni. Öltözz fel szépen. Te pedig Jackson, ne hagyd, hogy most másokkal foglalkozzon. - nézet rá. Jack rám nézett és bólintott a göndörkének.
- Meg lesz. Harry az első hetet most kell kifizetned. - nézet a srácra. Én megfordultam és bementem. Ismét át kellett öltöznöm. Felkötöttem a hajam, tettem fel sminket és felvettem egy sötétkék ruhát. Utána vissza kimentem. Harry és Jack is rám nézet.
- Jó lesz. - állapította meg Harry. A spanyol férfi nem szólt semmit, csak végig mért.
- Rendben. Mehetünk. - mondtam neki.
- Jó. Viszlát Jackson és köszönöm. - fogtak kezet.
- Megfizeted Harold. Jó szórakozást! - köszönt el tőlünk én Harry oldalán kisétáltam a villa kertjéből. Beültünk egy limuzinba és elindultunk.
- Mesélj magadról Amjer. - kérlelt Harry.
- Mit szeretnél hallani? - néztem rá.
- Meg kell, hogy ismerjelek. A barátnőm vagy. -nézet a szemembe.
- Az ál barátnőd. - javítottam ki.
- Igaz, de tudnom kell rólad valamit. Mi az igazi munkád?
- Hostes és maffia tag. - mondtam ki egyszerűen.
- Most komolyan, mi vagy hétköznapokba?
- Nincs hétköznapi életem. Nekem nincs családom. Nincsenek barátaim. Csak kollégáim. Nincs senki az életemben. A munkám az életem. A hostes munka, a lopás és gyilkolás. - mondtam ki egyszerűen.
- Szóval... nem jársz egyetemre se?
- Nem.
- Értem. De akkor mit teszel ha kiöregszel?
- Ez legyen az én dolgom.
- Le is kell feküdnöd a megbízóiddal? - tett fel egy személyes kérdést.
- Nem. Max leszopom őket. - mondtam ki egyszerűen. - De az dupla gázsi.
- Oh...engem is leszopnál?
- Dupla gázsi. - ismételtem el szemrebbenés nélkül.
- Tudod, ha nem tudnám, hogy mi a munkád, akkor egy angyalnak gondolnálak... megtévesztő az arcod, a sminket, az öltözéked. De nem láttalak mosolyogni. Nem lépsz ki a távolság tartásból, pedig csókolóznunk, ölelkeznünk kell majd és fel kell szabadulnod.  - tartotta meg az első szent beszédét.
- Nézd, nekem te csak egy munka vagy. Semmi több. Lefeküdni nem fogok veled, bármennyit fizetsz is. Nem jó pofizok veled bármikor, csak nyilvánosság előtt, család előtt, barátaid előtt, de máshol nem. De mikor kell rendesen teszem. Világos? - magyaráztam el neki.
- Egy munka... - jegyezte meg halkan.
- Te is mesélhetsz magadról.
- Nem érdekelne.
- Kérlek!
- Megérkeztünk. -nézet ki az ablakon és már szállt is ki. Utána indultam. Volt aki rögtön elő kapott egy mobilt és képeket csinált, más oda jött és kérdezgette, de megfogta a kezem és besétáltunk az étterembe, én mosolyogtam és ő is. Az ajtóba megpusziltam.Egy mosolyra húzta a száját, majd mikor beértünk a lefoglalt asztalhoz siettünk.