23. rész

Ahogy telnek a napok egyre biztosabb vagyok magamban és abban, hogy hol a helyem és mit kell tennem.  Önmagam is megismerem. Például kiderült, hogy az eddigi vizsgáim is sikeresen teljesítettem. Petter-rel is alakul köztünk valami és a munka helyen is sikerült beilleszkednem.
A napjaim egyre szebbek és egyre hétköznapibbak, már nem ribancnak neveznek az utcán a férfiak, inkább hosszan tartó pillantásokat vettnek rám, majd flörtölni próbálnak velem, amit én nem viszonozok. Diablo is megszokta az új környezetet, aminek persze én örülök a legjobban.
- Szerelmem, már már megint elkalandoztál. - mosolygott rám Petter.
- Igen, valóban. Tudod...az az igazság, hogy el kellene mondanom végre neked a teljes múltam.
- Igen, örülnék neki, de azt mondtad, hogy nem szeretnél róla beszélni.
- Úgy érzem megbízhatok benned. Kiérdemelted a bizalmam és szeretném ha tudnád, hogy ki voltam, ahhoz hogy megismerd teljesen a mostani énem.
- Rendben Amanda, ahogy szeretnéd.- mondta, majd mellém ült a kanapéra én pedig letettem az ölemből a fekete macskát és belekezdtem a mondandómba.
- Amanda Cabot  a születési nevem, de mindenki Amanda Jerwood néven ismert. Az utóbbi miatt kaptam egy becenevet az előző munkámban.. Amjer, a jó fogás. 1994-ben születtem, tudom hogy neked azt mondtam, hogy 1988-ban.  Californiában éltem, de onnan később elköltöztem, mikor az édesanyám meghalt rákban.  Mivel nem volt pénzem akkor az egyetemre és anyukámnak a hátra hagyott kölcsöneit is ki kellet fizetnem munkát vállaltam... hostesként dolgoztam, vagyis azt is csináltam. Közben belefolytam a maffia egyéb titkos dolgaiba. Nem volt állandó lakhelyem pont e miatt, mint ahogy barátaim sem csak Diablo. Az albérletekre szánt pénzt és amit megélhetésre költöttem tartottam egyedül meg, a többit jótékony célra fordítottam.
- Hm... - nézett rám, láttam, hogy tényleg érdekli, így folytattam.
- Ha volt kedvem és akartam, leszoptam másokat, de csak dubla gázsiért.  egy megbízás miatt költöztem Londonba, ahol Harry Stayles barátnőjét kellett eljátszanom, mivel csak egy igazi barátnőt vihetett volna Perrie és Zayn esküvőjére, nem egy egy éjszakás kalandot. Oda költöztem a Londonban élő megbízómhoz Jack-hez. Harry belém szeretett. Közben megismerkedtem a banda tagokkal.. és éget köztünk a levegő Zayn-nel.  Akit közben meg is kellett volna ölnöm  még az esküvő előtt, mivel Damon, egy régi munkatársam... fogalmazzunk így megbízott. Mivel ő és Perrie csináltak egy közös gyereket. Perrienek meg csak Zayn pénze kellett. Nem tudtam megölni Zayn-t. Ki közben mindent megtudott rólam, én pedig elmenekültem. A többit már nagyjából tudod.
- Hűha...
- Tudom. Azt is megértem, ha többé nem akarsz velem beszélni.
- Nekem is el kell mondanom valamit....
- Igen? - néztem rá  meglepve.
- Igen. Tudod, engem is felbéreltek, felkészítettek arra, hogy jössz. Megkellet volna már rég ölnöm téged.
- Mi?- ledöbbentem.
- Jól érteted. Csak közben beléd szerettem. Egyedül egy kérdés áll fent..
- Igen? - néztem rá.
- Te szereted Zayn-t? - éreztem, ahogy a szeme szinte felperzsel a válaszért.